Hogyan érinti az energia-veszélyhelyzet kihirdetése a lakosságot? Mi a helyzet az európai színtéren? Milyen politikai következményei lehetnek az energia-veszélyhelyzet kihirdetésének? Körképünk.
Kacsoh Dániel és Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban
„Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt egész Európában drasztikusan emelkednek az energiaárak, és energiaválság alakult ki. Egy év alatt az áram ára több mint az ötszörösére, a gáz ára több mint a hatszorosára nőtt, és az emelkedés tovább folytatódik” – íme a kormány szikár indoklása az úgynevezett energia-veszélyhelyzet meghirdetésére, illetve arra, hogy augusztustól az átlagon felüli fogyasztás után piaci árat kell majd fizetni.
A kataszabályozás szigorítása és a rezsicsökkentéssel kapcsolatos bejelentések nyomán a forint árfolyama érzékelhető javulásba kezdett”
A bejelentést múlt szerdán tette meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel és a „reaktivált” rezsibiztossal, Németh Szilárd Fidesz-alelnökkel közösen. Gulyás arról beszélt, Európa nagy részén nem lesz gáz télre, a kormány azonban felkészül az új helyzetre. A már említett korlátozás mellett másfél milliárdról kétmilliárd köbméterre növelik a hazai gázkitermelést. A kormány felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy további gázkészleteket szerezzen be. Ma a tárolóink 44 százalékig vannak töltve, ez a szint csupán az év negyedében lenne képes az ország gázellátását fedezni. Továbbá a kabinet kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra és a tűzifára, itt a bértárolás a kivétel. Fokozzák a lignitkitermelést, a mátrai erőmű blokkjait minél előbb újraindítják, valamint a paksi atomerőmű üzemidejének hosszabbítását is kezdeményezik.
Valamennyi döntés jelentős és kényszerű változásokat jelent a magyar energiapolitikában, ám a legnagyobb figyelmet érthető módon a rezsiköltségeket érintő váratlan lépés kapta. Annál inkább, mert néhány részlet még lapzártánkkor sem volt tisztázva. Ami biztos: a kormány havi 210, éves szinten 2523 kilowattórányi áramfogyasztásig, illetve havi 144, éves szinten 1729 köbméternyi gázfogyasztásig tartja fenn a 2013 óta érvényes csökkentett rezsiárakat.
A kancelláriaminiszter szerint a piaci ár, vagyis az áremelkedés a háztartások háromnegyedét nem érinti, ám a „számolgatás” napok óta tart. Németh Szilárd a tájékoztatón arról beszélt, hogy ha nem lenne rezsicsökkentés, a villanyszámla az átlagfogyasztónál 7750 forint helyett 53 ezer forint lenne. A gáznál 15 800 forint az átlagos fogyasztó rezsicsökkentett árú havi számlája, rezsicsökkentés nélkül 131 ezer forint lenne. Hozzátette, a rezsicsökkentés fogyasztási helyhez kötött, összesen 5,6 millió villamosenergia-fogyasztóról és 3 millió gázfogyasztóról van szó. További adalék, hogy a nagycsaládosoknak a kedvezmény megmarad, a háromgyerekes családoknál így például magasabb a limit: 2329 köbméter, és minden újabb gyereknél 300 köbméternyi pluszfogyasztás jár. A villany esetében ez az engedmény nincs megadva.
Az energia-veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben. A már ismert tudnivalók mellett ebből kiderült az is, hogy a kormány létrehozza az energia-veszélyhelyzeti operatív törzset a „meghozandó intézkedések megtételének előkészítésére, továbbá a meghozott döntések végrehajtásának nyomon követésére”, azaz a fenti feladatok koordinálására. Az operatív törzs vezetője Gulyás Gergely, tagjai a miniszterek delegáltjai, az MVM Energetika Zrt. képviselője, illetve Németh Szilárd.
Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában arról beszélt, a háború nemcsak a frontokon, hanem az európai gazdaságban is zajlik. Mint mondta, két nagy csata lesz: a munkahelyekért és az elviselhető energiaárakért. „Már látszik, hogy az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, most pedig kapkod a levegőért – jegyezte meg, belátást kérve a családoktól, mondván, a háborús árak mellett nem fér bele, hogy mindenki rezsicsökkentett árat fizessen. – Ha az uniós szankciós politika így megy tovább, akkor ki fogják nyuvasztani az európai gazdaságot. Tűzszünetet, majd békét kell kötni Oroszországgal” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.
Az átlagfogyasztásig a jövőben is mindenki havi 159 ezer, évi 1,9 millió forintot spórolhat meg a rezsicsökkentéssel”
A kormány szerint az átlagfogyasztásig a jövőben is mindenki havi 159 ezer, évi 1,9 millió forintot spórolhat meg a rezsicsökkentéssel. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában további finomhangolásokat és tisztázásokat lengetett be, ám az erről szóló újabb rendelet keddi lapzártánkig nem látott napvilágot.
Mindenesetre Dömötör Csaba azt mondta, hogy az új rezsivédelmi szabályok kidolgozása során minden élethelyzetet, speciális életkörülményt igyekszik megvizsgálni az újonnan felálló operatív törzs. A részleteken még dolgoznak a szakemberek, akik külön foglalkoznak azok helyzetével, akik csak áramot fogyasztanak, gázt pedig egyáltalán nem vagy csak nagyon keveset, továbbá kitérnek a kistelepüléseken élők helyzetére és a nagycsaládosok védelmére is.
Bár Gulyás Gergely érvelése szerint az intézkedés célja nem az állami bevételek növelése, hanem a rezsicsökkentés és az energiabiztonság fenntartása, az OTP Bank makrogazdasági elemzői arra jutottak: a döntéssel az idei költségvetési hiány biztonsággal teljesíthetővé válik, valamint a 2023-as deficit is a helyére kerül, amennyiben az EU-források megérkeznek, vagyis sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, és a gazdasági kilátások sem romlanak tovább. Ezt alighanem a befektetői piac is így látja, ugyanis a kataszabályozás szigorítása és a rezsicsökkentéssel kapcsolatos bejelentések nyomán a forint árfolyama érzékelhető javulásba kezdett.
Míg 2009–2010-ben a magyar lakossági energiaár az uniós átlagárnak még a 90 százaléka volt, 2021-re az uniós átlag 50 százaléka alá került”
A Portfolio elemzése szerint minden más tényező változatlansága mellett a rezsicsökkentés többletfinanszírozási költsége a GDP arányában idén 1,6, míg jövőre 3,4 százalék lenne, az OTP elemzői által készített összegzés szerint a rezsicsökkentés szűkítése idén 500 milliárd, jövőre pedig 1050 milliárd forintnyi kiadásmegtakarítást jelent az államnak. A korábban bejelentett extraprofitadó mellett ez így már komoly, több ezer milliárdos összeget jelent. A büdzsé stabilitása pedig pozitív üzenet a befektetőknek. De még az Európai Bizottság is alapvetően optimista a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban, éppen a napokban javította 3,6 százalékról 5,2 százalékra az idei növekedésünkre vonatkozó prognózisát. Varga Mihály pénzügyminiszter ennek kapcsán egyértelműsítette: a magyar gazdaságnak a romló, recesszióval fenyegető európai környezetben is helyt kell állnia, a stabilitást meg kell őrizni, a munkahelyeket meg kell védeni, az ország energiaellátását biztosítani kell.
Érdemes kitérni az elmúlt évek eredményeire is. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő elemzésében rámutat: míg 2009–2010-ben a magyar lakossági energiaár az uniós átlagárnak még a 90 százaléka volt, 2021-re az uniós átlag 50 százaléka alá került. Ez egyértelműen a rezsicsökkentésnek volt köszönhető. Ez alatt az időszak alatt az átlagkereset reálértéke a háromnegyedével emelkedett, tehát össze sem lehet hasonlítani, hogy mennyivel kevésbé terheli meg a családokat ma a rezsi, mint 2010-ben. Míg 2012-ben a lakosság negyedének (26,7 százalékának), köztük a gyermeket nevelők 35,1 százalékának volt rezsihátraléka, addig 2020-ra ez az arány 11,2 százalékra csökkent, s még a járvány első évében sem romlott.
Zűrzavar, csökkenő uniós befolyás és a közelgő Trump-vihar – a szakértőnk nyilatkozott a Reakcióban az EU jövőjéről és Ukrajna csatlakozásának súlyos következményeiről.
A Faktum tényellenőrző portál több elemzést idézve mutatott rá keleti szomszédunk hiányosságaira.
Vámbomba, dolláruralom és világkereskedelmi rendszerváltás – Kohán Mátyás új műsorának, a Tempónak első adása tabudöntögető őszinteséggel tárgyalja a globális gazdaság átrendeződését.
Továbbra is rendkívül olcsó az áram és a gáz Magyarországon.
Nem, nem a távoli jövő dilemmája, hogy Ukrajnát felveszik-e az Európai Unióba.
A Tisza Párt belülről bomlik? – a Mandiner győri vitáján Kiszelly Zoltán és Nagy Attila Tibor ütköztették nézeteiket a Tisza Párt botránya és az ellenzék jövője kapcsán.
Ezért minden kérdőjel ellenére sem bántam meg, hogy megnéztem.
Hajdú Márton szerint az egyházak jelenleg politikai szolgálatot látnak el.
